Nyertem 2 db színházjegyet.
A Budapesti Kamaraszínház Egy csepp méz című darabjára.
Mivel kedves párom nem kedveli annyira a színházakat, Esztert hívtam el, és így a babavigyázás kérdése is megoldódott volna, DE legnagyobb bánatomra Bence tegnap estére elég jól betaknyosodott, ezért a színházjegyeket felajánlottam Eszter Keresztmaminknak, aki az anyukájával el is ment.
A kilencedik.
A bal felső ötös.
Fogazat most így néz ki:
jobb bal
_ _ _ X X X X _ _ X felül
_ _ _ _ X X X _ _ X alul
Statisztikailag:
– felül 5, alul 4
– bal 6, jobb 3
– elől 7, hátul 2
Eszterkénk betöltötte a félidőt, és lássuk a csodát Kisbogi egyre nagyobb pocakot csinál neki. 🙂 Idei május elsejénk már nagyban különbözött az előzőektől a gyerkőcök és leendő gyerkőcök miatt (gondolom a tavalyi is más volt már, de valahogy arra senki nem emlékszik, hogy mit is csináltunk), ettől függetlenül a közös program Keresztszülőkkel évek óta kötelező jellegű. A felvonulási téren volt kis vidámpark, egész jó játékokkal, de egyrészt elég drágák voltak (egy menet ötszá’), másrészt elég durvák is, és nem akadt aki felült volna velem. Bár BNC nagyon is jól megnézte a dodgemet és a körhintákat. De úgy véltük kicsit még korai lenne… 🙂 Nagy nehezen megtaláltuk kint kószáló EPapáékat, meg Eszterkénk anyukáját. BNC végre rájött arra, hogy ha a lépcsőn felfelé tud négykézláb menni, akkor lefelé is tud ezzel a technikával ereszkedni. Éjjel BNC felébredt arra, hogy nem kap levegőt, még porszívózni is kellett a nóziját, így úgy döntöttem, hogy a másnapi színházat kihagyom.
