eoandi

Mivel szeptembertől úgysem lehet a cumit bevinni az óvodába és már amúgy is itt az ideje, hogy megszokjuk nélküle (bár szerencsére csak alváskor használta, nem szeretem azokat a gyerekeket, akiknek állandóan a cumi lóg a szájukban…), így a hét elején elkezdtem elrontani BNC cumiját. Már volt rajta két aprócska lyukacska, de fogalmam sincs róla, hogy bírt így beleharapni, mert nekem hosszú percekbe telt, mire nagyobb lyukat csináltam belőlük. BNC-nek néha alvás előtt megmutattam, hogy nézd csak milyen lyukas. Csütörtökön jutottunk el odáig, hogy teljesen “eltört”. Délben nem is aludt el, csak nyafogott a gumi után, míg olvastam a mesét (Kell nekem a cumiiii…), majd közölte, hogy nem alszik. Este tovább hagytam fent, hagytam hogy kifáradjon, majd alvásnál megint kérte. Mondtam, hogy sajnos, eltört. Odabújt a vállamhoz és egy percen belül elaludt.
Hajnali fél egykor ébredtem fel a nyüszögésre. Átmentem hozzá, ült az ágyon és az asztalon kotorászott. – Mit csinálsz? – Kejesem a cumit. – Ó drágám, tudod, hogy az eltört. Gyere bújj hozzám. És megint simán visszaaludt.
Ma a mamánál volt, és ott is sikerült elaludnia. :)))

BNC egyre több szót is el tud “olvasni”. Bár ez inkább képolvasás. APA, ANYA, BENCE, SZIA, stb.

Múltkor a cumisüveget tanulmányozta:

– A, VÉ, E, EN, TÉ. – majd összeolvasta:
– Kakajó. :))))))))))

Mikor dolgoztam azért nem írtam mert nem volt rá időm, de mióta itthon vagyunk, azért nem írok mert nincs rá időm. :))) Állandóan együtt lógunk a fiammal és nem hagy a gép elé ülni. Minden napra kitalálunk valami programot, és már este megkérdezi, hogy holnap hová megyünk? És ha nem kell orvoshoz vagy állásinterjúra mennem, akkor velem van.

Voltunk már Játszóházban voltunk, meglátogattuk keresztlányomat, vagy a barátnőm 8 hónapos kislányát néztük meg, de esős napon bent kószáltunk az Árkádban, mert ott is nagyon érdekes a kisállat kereskedés megnézése. Jártunk óriás csúszdás strandon. Vagy csak szimplán elmegyünk a játszótérre.

Múlt héten pénteken a Margit szigetre kirándultunk Bogi babáékkal. Mindenféle érdekes dolog volt: hajó a Dunán, zenélő szökőkút, állatkert pónilovaglással, egy kakas belecsípett BNC popsijába, a fehér ló beleharapott a táskámba, halastó békákkal, majd olyan felhőszakadás, hogy 20 cm mély “folyón” keresztül jutottunk el a buszmegállóig. Innen Jani papáékhoz menekültünk, majd BNC megosztotta élményeit a papával:
– Papa, ültem a 32-es buszon a tábla mellett!- :)))))