Mostanság

 Mióta dolgozgatok sajnos nincs időm írni. Ígérem, ezután gyakrabban írok.

Szombaton az éves András napi túránkra idén kettesben mentünk el. Ez egy huszonakárhány éves hagyomány a párom köreiben, hogy együtt túráznak, és mióta együtt járunk, én is csatlakoztam hozzájuk. Tavalyelőtt 8 hónapos pocakkal is mentem, és tavaly hátihordóban vittük a dedet is, de idén úgy ítéltük meg, hogy a nagyiéknál lesz. Mert se cipelni nem hagyja magát, sem egy ekkora gyalogtúra nem való még neki. (Pedig itt a környéken másfél órát képes sétálni velem!) Amúgy is úgy alakult, hogy senki nem jött gyerekkel, vagy egyáltalán el sem hozták, vagy a gyermek nem akart jönni, illetve egy pár a múlt héten szült. Sőt, most a keresztszülék Eszterék sem jöttek a 3 hónapos Kisbogival, de jövőre már szándékoznak majd. Így BNC már az előző nap a mamáéknál aludt, és csak másnap este mentünk érte. Állítólag nagyon jól viselkedett végig, bár a nagyiék mindig ezt mondják. :o))

Egyik nap felhívott a (volt) főnöknőm, hogy beszélnünk kéne, mert aki a helyemen van csaj, ki akar lépni, nekem meg ugye esedékes gyes, és visszavárnának. Kénytelen voltam nemet mondani, mert ha reggel elviszem BNC-t a bölcsibe kb. hajnali 7-re, mire beérek dolgozni néha másfél óra, este megint haza másfél óra, alig látnám őt, mert 7-kor fürdés, oszt alvás. Így inkább a kevés pénzért itthon dolgozást választottuk, hátha megélünk valahogy még egy évig.

Jó hír, hogy ma kaptam egy emailt, hogy nyertem egy digitális fényképezőgépet + memóriakártyát, így lesz ajándék a fa alatt is :o)))))  amúgy is, már augusztus óta nem nyertem semmit, ideje volt :o)